A nyűvágók (Buphagus spp.) a seregély- (Sturnidae) és gezerigófélékkel (Mimidae) közeli rokonságban álló1, Afrika Szaharától délre eső részeinek szavannáin elterjedt énekesmadarak, amelyek különféle, főként nagy testű növényevő emlősökkel élnek szimbiózisban. Mindkét fajuknak – a vöröscsőrű…

A lándzsásmétely (Dicrocoelium dendriticum) egy világszerte elterjedt, apró termetű (mindössze 5-12 mm-es) endoparazita laposféreg. A mételyek (Trematoda) többségéhez hasonlóan közvetett (indirekt) fejlődési ciklussal rendelkezik, vagyis a fejlődése több különböző gazdaszervezetet igényel. Végleges…

Számos állatfajnál – különösen a rovarok körében – jellemző, hogy a hímek a párzás előtt vagy közben „nászajándékot” adnak át a nőstényeknek1,2. Ez származhat külső forrásból, de a hím szervezete is előállíthatja azt. Külső eredetű „nászajándék” például a hím által regurgitált táplálék vagy egy…

Bár a féreg szó használható és használatos is a köznyelvben, a tudományos (biológiai) nyelvben nem dobálózhatunk vele anélkül, hogy pontosan megmondanánk, melyik csoportról is beszélünk. Laposférgekről? Kerekesférgekről? Buzogányfejű férgekről? Gyűrűsférgekről? Zsinórférgekről? Vagy netalántán…

Az ugrópókok (Salticidae) nem csupán a pókok (Araneae) legnépesebb családját alkotják – jelenleg több mint 6800 fajuk ismert, amellyel a leírt pókfajok közel 13%-át teszik ki1 –, hanem a világ egyik legismertebb és legnépszerűbb pókjai közé is tartoznak. Gyakran szerepelnek a mainstream médiában, a…

Bár a növények gyakran „alkalmazzák” a hangyákat „testőrként” – mivel azok védelmet biztosíthatnak számukra a különböző növényevőktől (kezdve a fitofág rovaroktól egészen a legelésző emlősökig) –, a virágokon a hangyák többnyire még ilyen esetekben is nemkívánatos látogatóknak számítanak1. A hangyák…

A lábatlan kétéltűek (Gymnophiona), azaz a féreggőték és gilisztagőték a talajba ásó életmódhoz nagymértékben adaptálódott trópusi kétéltűek; testük megnyúlt, kígyószerű, megsokszorozódott csigolyákkal, függesztőöveik és (mint arra a magyar nevük is utal) végtagjaik teljesen hiányoznak, szemeik…

A termeszek (Blattodea: Isoptera) előszeretettel használják saját ürüléküket építési alapanyagként, minthogy jó szerkezeti anyagként szolgál, „olcsón” előállítható, ráadásul nem jelent közvetlen fertőzésveszélyt sem1. A részben emésztett faanyagot vagy más növényi anyagot tartalmazó ürülékből…

Az ászkarákok (Ispoda) közé tartozó, különböző halak kopoltyú- és szájüregében élő, nyelvevő halászkáknak nevezett fajok (Cymothoa exigua, C. borbonica, stb.) egyikei a legbizarrabb állati élősködőknek. Családjuk (Cymothoidae) többi tagjához hasonlóan proterandrikus hermafroditák, azaz életüket…

Bár az ízeltlábúak (Arthropoda) teste ősileg fejre és törzsre tagolódik, a csáprágósoknál (Chelicerata), ahová a kullancsok (Ixodida) és más atkák is tartoznak, ez a testtagolódás nagyban módosult1. A csáprágósok két fő testtáját a fej és az elülső törzsszelvények egysége alkotta előtest (prosoma)…